Turner és Itália

2010. október 2., szombat

„Nem azért festettem, hogy megértsék, hanem hogy megmutassam, miféle színjáték ez”
Szépművészeti múzeum, 2009. július 15 – 2009. október 25.
Joseph Mallord William Turner a tájképfestészet valaha élt legnagyobb alakja. Több mint hatvan évig alkotott, soha ki nem fogyva a témákból és ötletekből. 19000 db felett van azoknak a vázlatoknak, rajzoknak a száma amelyek hagyatékában fennmaradtak. Bár stílusa rendkívül sok változáson ment keresztül az évek során, mindvégig a Fény és a Szín festője maradt. 
 


Turner alkotásai először érkeztek Magyarországra önálló kiállítás formájában. A Turner és Itália azokat az alkotásokat mutatja be, amelyeket a művész Itáliai utazásai során készített, és amelyek valamilyen módon oda kapcsolódnak. A kiállításon, a művész szinte teljes életpályáját tematikusan végigkísérhetjük. A kiállítás nyolc részre tagolódik. Az első részben „Itáliáról álmodozva”, azon festők alkotásait tekinthetjük meg, amelyeken keresztül Turner felfedezte ezt a csodálatos helyet. „A Hegytetőről” Turner először pillantja meg Itáliát. Az 1802-1808 közötti utazások során és azok hatására elkészült alkotásokat a „Turnernek Rómába kell jönni” és a „Turner útja Rómába vezet” elnevezésű szakaszokban csodálhatjuk meg. Az „Itáliai napfény bűvöletében” az 1820-as években Angliában készült mesterműveknek ad otthont. Turner „Római diadal”-át az 1828-as hosszabbra nyúló látogatása során aratta. Rövidebb látogást tett „Velence fénye”-i között ahol több olajfestményt és akvarellt komponált. A kiállítás záró akkordjaként megismerhetjük a kísérletező „Radikális öregember” jó néhány mesterművét, amelyet Turner utolsó éveiben alkotott.


William Turener festményei világhírűek, számtalan művészi album és weboldal ad ottthont a mesterműveknek. Turner színei és játéka a fénnyel eddig is lenyűgöztek, de a könyvekben található nyomatok nyomába sem érnek az eredetinek. A képek olyan expresszív erővel hatnak a nézőre, hogy egészen elfelejtődik a külvilág. Percekig csak ámulunk és bámulunk a színek és formák tökéletesen komponált kavalkádja közepén. A szem alig bírja feldolgozni a látványt. Aprólékosan kidolgozott részletek, sejthető, fényben szikrázó épületek, sűrű fehér és a vízfolyékonyságú festékek váltakozása lenyűgöző.

Forrás: Michael Bockemühl – Turner, http://szepmuveszeti.hu

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Me, myself & I

Me, myself & I

Blog Archive